Bern

Szombaton Bernben voltunk kirándulni. Mint később kiderült, ez Svájc fővárosa. (Svájc is azon országok közé tartozik Kanadával és Ausztráliával egyetemben, aminek nem az a fővárosa, amit az ember várna.) Félórás vonatút volt Fribourgból eljutni Bernbe, retúrjegy ára 12,80 frank a félárú kedvezménykártyával.

Útikönyvünk szerint Bern látnivalói abban az U-alakú óvárosi részben koncentrálódnak, amely a vasútállomástól a folyóig terjed, mi is errefelé bóklásztunk. Az óváros házai mind nagyon hasonlóak, egységes képet mutatnak, mindegyik alatt árkádsor van, az árkádok oszlopai nem függőlegesek, hanem lefelé szélesedők, így lent kissé kinyúlnak a házak homlokzatából. A stílusuk az útikönyv szerint parasztbarokk, jómagam a Grimm mesékben tudnám elképzelni őket, hogy Holle anyó rázza ki a paplanokat az egyik felső ablakból.

Az egyik sétálóutcában meglepett, hogy miközben az emberek sétálnak-bóklásznak benne, néha elmegy egy-egy autóbusz illetve villamos és ezt mind az emberek mind a villamos/busz vezetője és utasai nyugodtan tűrik, nincs idegeskedés, dudálgatás. Egyébként olyan Combino villamosok vannak, mint Pesten, csak ezek pirosak, rövidebbek és keskenyebb a nyomtávjuk is. (Légkondit nem tudom hogy van-e bennük, illetve hogy ha igen akkor utólag-e lett beszerelve.)

A sétálóutca kicsit olyan mintha egész Bern hippi lenne – főleg Fribourg után –, mivel az árkádok alatt mindenütt emberek ülnek a lépcsőkön, falatoznak, beszélgetnek, élik az életüket. És az utca sokkal piszkosabb mint ahogy azt egy svájci (fő)várostól várnánk – pláne a német ajkú részen!!! –, és a pisiszag sem ritka. Viszont majd minden ablakban piros muskátlik vannak, lehet hogy kevesebb adót fizet az, aki muskátlit rak az ablakába? A Swiss Life épületének pl. úgy nézett ki, mintha a cég adoptálta volna a "muskátlit minden ablakba" policy-t.

Láttuk a helvét parlamentet is, értő leírás lentebb.

Elsétáltunk a folyó túloldalán a rózsakertbe, ami egy nagy nyilvános park, sok rózsa van benne, mindenféle nevűek, pl. Charlie Chaplin – gondolom ez a fajta fantázianeve, nem arra utal hogy C. C. ültette volna. Érdemes ide kisétálni, főleg ha valaki szeret fotózni, mert a rózsák mellett jó kilátás nyílik az óvárosra is.

Megnéztük a szombati piacot is - dísztököktől túrabakancson és svájci bicskákon át bóvli órákig volt mindenféle. Visszafogtuk (visszafogtam) magunkat és nem költöttünk semmit. Túrabakancsból egészen jók voltak egyébként, 120 frank körüli áron Vibram talpas, valamilyen lélegzős textillel készült, könnyű darabok.

Összességében Bern nagyvárosinak tűnt, rengeteg ember volt – bizonyára a szombati nap miatt is meg mert Bern kedvelt turistacélpont lehet (hallottunk pl. orosz és magyar szót is) – és bizony az utcák tisztasága is hagyott kívánnivalót maga után. A nagyvárosi benyomást erősítette az is, hogy az utcákon láttunk hajléktalanforma embereket is, akik egy templom lépcsőjén ültek kutyákkal, illetve valamilyen vallási csoport képviselőit is láttuk, akik egy sátornál ültek, mint a Szigeten szokás. Lehetett menni érdeklődni, közeledni. Bern egyébként annyira nem nagy, 140 ezer lakosa van.