2010. február 17., szerda

Deviza

Ezért a blogbejegyzésért mindenkitől előre is elnézést kérek.
Viza ez vagy nem viza?
Nem viza ez! - De viza!

Svájci frank és svájci fran,
Német márka, német márk.
Japán jen és japán je,
Román lej és román le.
Angol font és angol fon,
Cseh korona, cseh koron.

Usa dollár, usa doll,
Kana dollár, kana doll.
Szinga dollár, szinga doll,
Honga dollár, honga doll.
Au dollár, au doll,
Enzé dollár, enzé doll.

Olasz líra, olasz lír,
Török líra, török lír.
Ukrán hrivnya, ukrán hrivny,
Lengyel zlotyi, lengyel zloty.
Horvát kuna, horvát kun,
Észt korona észt koron.

Pénzpiaci várakozások.

Karikatúrával aláfestett improvizatív dzsessz

Én így nevezném, ha nevet kellene adnom annak a műfajnak, amibe az a színházi előadás sorolható, amelyiket nemrégiben láttuk.
A 90-es évek eleje óta van itt Francia-Svájcban egy dzsesszduó, amelyiknek az egyik fele zongorán és bőgőn játszik, a másik pedig mindenféle fúvós hangszeren, köztük olyanon is, amit szerintem ő maga eszkábált három veterán autó dudájából. Mi mást játszhatna ez a felállás, mint improvizatív dzsesszt. Azzal találták kiegészíteni a produkciót, hogy leültettek maguk mellé a színpadon egy karikaturistát, aki újságok számára szokott vicceseket rajzolni, és miközben ők improvizáltak egy-egy aktuális közéleti, hírszámba menő témára, a rajzoló e témában rajzolt valami vicceset, amit egy nagy kivetítőn láthatott a közönség.
Középütt a karikaturista Raymond Burki, balra a fúvós Léon Francioli, jobb szélen a zongorista-bőgős Daniel Bourquin
Szerintem nagyon jó kis kombináció ez, mert míg a zenészek lekötik a hallásunkat, a látásunknak a rajzoló szolgál figyelnivalóval, így válik teljessé az élmény.
Én még sosem voltam improvizatív dzsesszen, ez az első élmény jó volt, nagyon hallgatható, néhol egyenesen fülbemászó zenét alkotott a duó, és a szemünk láttára készülő rajzok dramaturgiája jól passzolt a zenéhez. Minden rajz formálódása egy mini-dráma volt: amikor elkezdte rajzolni a rajzoló, még nem lehetett tudni mi lesz belőle, aztán miközben alakult egyre fokozódott a feszültség, nőtt bennem a kíváncsiság, és a végén ott volt az aha-élmény, bekattant hogy "hát erről van szó". Ez az élmény csak néhány esetben maradt el, amikor olyan svájci hírről lehetett szó, amiről mi nem hallottunk, vagy valami olyan jellegzetességről, amiről nem tudtunk. Volt például egy rajz, ami az EU zászlaját ábrázolta egy zászlórúd tetején, a svájci csiga pedig izzadva mászott felfelé a zászlórúdon. Aki érti, magyarázza el, legyen szíves.
Akinek meg van lehetősége, nézze meg az előadást: Les Nouveaux Monstres - Notre etat dans le monde.

Karnevál, Barbie, konfettiágyú

Február 12-16 között volt Fribourg egyik nagy helyi ünnepe, a Carnaval des Bolzes (bolze-ok karneválja), helyi ízekkel átszőtt télbúcsúztató-tavaszköszöntő ünnepség. Ilyentájt Svájc sok városában van hasonló ünnep.
A fribourgi rendezvény a bolze-okról kapta a nevét, akik a város szegénynegyedének egykori vegyes (francia-német) ajkú lakosai voltak, a bolze szó e két nyelv szavait keverő sajátos nyelvüket is jelöli. A karnevál egyik fontos eseménye a jelmezes csoportok felvonulása, melyek nagy része ún. guggen zenét játszó zenekar, akik egy-egy évben több karneválon is szerepelnek.
 
  
  
  
  
 
A felvonulók közt az egyik legviccesebb csoportot a Barbie baba 50. születésnapja alkalmából Barbie-nak és Kennek beöltözött fiatalok alkották. Autójukon volt egy idős, ősz hajú Barbie néni is, én ilyet még nem láttam hivatalos kiadásban. Két Barbie-"lány" pedig boldogan és gondtalanul tollasozott, miközben szólt az "I'm a Barbie girl".
Amikor néztük a felvonulást, velünk szemben az utca másik oldalán egy idősek otthona volt, ahonnan az idős hölgyeket kiültették az utcára, ők pedig, a kockás takarókkal betakart lábaikkal és sapkáikkal Szupernagyira emlékeztető nénikék néha el-elbóbiskolva nézték-hallgatták a felvonulást, miközben a felvonulók konfettivel szórták tele őket is. Talán csak a nagy zaj miatt nem aludtak el, illetve ébredtek fel időről-időre.
A felvonulók másik érdekes csoportja az volt, akik egy teherautó platójáról konfettiágyúval lövöldöztek. Az átlag felvonulók zsákból kézzel szórták a konfettit, jelentem ez is elég hatékony módszer pl. fél méterről arcba vágva, de a konfettiágyú, amit a teherautó után kötött építkezési kompresszor hajtott, egészen más dimenzióba emelte a műfajt. Az utca fölé belógó ereszek alá céloztak, és a lövés erejétől onnan hullott szét-vissza a bámészkodókra a konfettieső.
A felvonulás után bokáig gázoltunk a konfettiben, megdőlt tehát a tézis, miszerint a svájciak annyira féktelenek, hogy szilveszterkor egyből a porszívóba szórják a konfettit.
A karnevál másik mérföldköve a nagy Rababou elégetése volt vasárnap délután a Petit Saint-Jean téren. Rababou az elmúlt év rossz eseményeit személyesíti meg, elégetésével jelképesen megszabadul a város ezek terhétől és újult erővel köszönti a tavaszt. Az idei Rababou kezében egy injekcióstű volt, amely vélhetően az influenzajárványra utalt.
Az égetéshez kijelölt téren a kitűzött öt órai időpont előtt már izgatottan várta a város apraja-nagyja az attrakciót, amely izgatottsághoz minden bizonnyal a sört és forralt bort árusító bódék is hozzátették a magukét. Rababou elégetése nem okozott csalódást, a több méter magas bábu percek alatt a lángok martalékává vált, miközben lángnyelvei szépen visszatükröződtek a szemközti ház ablakán.
Szeretném rögzíteni a tényt, hogy a karneváli felvonulásban nem voltak tehenek.

2010. február 2., kedd

Szemét

Kezdetben nem tudtuk, hogy működik a hulladékkezelés itt a túlvidéken, mára már érteni vélem a rendszert, úgyhogy közzé teszem ezirányú tudásomat.
A sima háztartási hulladékot e célból kapható sztenderd méretű, harsány megkülönböztető színű nejlonzsákokba kell tenni, amiket a szupermarketekben lehet kapni. Áruk tartalmazza az elszállítás költségét, kb. 400 Ft-ra jön ki egy 35 l-es zsák, ami a magamfajta magyar versenyzőt arra ösztönzi, hogy a szétrobbanás határáig - hm, nem is kitömött, mondjuk inkább úgy "kilhasznált " állapotban helyezze el a zsákot az erre a célra kijelölt kukában, amit hetente kétszer - kedden és pénteken - ürítenek.
Használat előtt és működés közben. A Villars-sur-Glane az a település neve, ahol lakunk.
A zsákok ára és színe településenként eltérő, és szépen illusztrálva rajta van az is, hogy mit, pontosabban hogy mit nem lehet beletenni. Az e célra kijelölt kukába pedig csak ezek az egyértelműen felismerhető zsákok rakhatók. Azt ugyan nem tudom, mi történik ha valaki nem ilyen zsákot tesz bele: nem viszik el, feljelentik, kizárják a szemétszállításból vagy megbüntetik 2000 frankra, de inkább azt valószínűsítem, hogy ilyen senkinek eszébe sem jut itt, illetve ha véletlenül mégis, akkor az illetékesek jóhiszeműséget feltételeznek róla és türelmesen elmagyarázzák, hogyan működik a rendszer.
Szerintem ez a zsák utáni fizetés elég igazságos rendszer, mindenki annyit fizet, amennyi szemete van. Emlékszem az otthoni budapesti lakógyűlésekre, amikor az volt a kérdés, hogy a lépcsőház három kukája helyett csak kettő legyen, és a tisztelt lakók szíveskedjenek a PET-palackokat ne a sima kukába dobni, főleg ne tömörítetlen állapotban.
Emellett van a ház aljában külön papírgyűjtő kuka is, amibe értelemszerűen a papírhulladékot lehet dobni. Ezért nem kell külön fizetni - legalábbis én nem tudok róla.
Ami a többi hulladékot illeti, azokat szelektív hulladékgyűjtő szigeteken lehet lerakni, úgy mint otthon is, az alábbi kategóriák szerint:
-üveg - színes és fehér egybe,
-PET-palackok,
-olajos és kozmetikumos műanyag flakonok, tubusok,
-fáradt olaj: étolaj és motorolaj külön,
-használt ruhák újrafelhasználás céljából,
-alumínium (tipikusan sörös vagy üdítősdobozok),
-konzervdobozok: a konténer "szájában" van egy szerkezet, amit úgy kell kézzel tekerni, mint szüretkor a darálót, és ami ezáltal összelapítja a fémdobozokat),
-papír: a házunkban is lévő papírgyűjtő ellenére ez is eléggé tele szokott lenni, valószínűleg nincs minden házban külön papírgyűjtő,
-elemek.
A "mi hulladékgyűjtő szigetünk" egy parkolóban van, szépen megállnak ott kocsival a féktelen svájciak, felnyitják a csomagtartót, ami tele van szépen rendszerezett hulladékkal és szépen szétrakosgatják a konténerekbe. Ugyanitt van egy bevásárlóközpont is, úgyhogy gondolom összekötik a nagybevásárlást a szelektívürítéssel. Legalábbis én így csinálom, csak kocsi nélkül (még környezetbarátabb vagyok).
Hulladékgyűjtő sziget.
Konzervdoboz-daráló.
Még annyi van ehhez a témához, hogy az önkormányzat bedobott a postaládába egy tájékoztató lapot, amin rajta van a hulladékszállítás éves menetrendje. Ez tartalmazza a háztartási hulladék, a régi papírok és a kerti szerves hulladékok elszállításának éves ütemezését.
Ütemezés
A tájékoztató tájékoztat arról is, hogy mit lehet kezdeni a nagyméretű hulladékokkal, a mérgező hulladékokkal, hűtőszekrényekkel, mosógépekkel stb. illetve a használt gumikkal. (Kedves pajkos kedvű olvasók, használt autógumikról, tehát abroncsokról van szó, még mielőtt valaki...)